Czirják Jolán : Szmog

2009.10.20. Czirják Jolán Vers 2
Elolvasta: 45

Füstködben támolygó szélcsend
szorítja össze szürke ajkait
Hiába minden – szitálja rá a légszenny
parázna életünk veszélyes átkait
Csodát ne várj, ki élsz még
e Földön épphogy élve csak –
Tenni kéne már, bizony naiv reménység! –
El?zni mind, mi élve széttaposhat!

Legutóbbi módosítás: 2009.10.20. @ 10:01 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"