17.
Szerdára beköszöntött az esős évszak. Hajnal óta megállíthatatlanul ömlik az égi áldás.
Az utolsó óra közepénél tartunk. Otti néni féle biológia.
Durung és két tettestársa, Fúrkó és a Packa megbánást színlelve állnak a tábla előtt. Összebalhéztak a kártyán, és a moszatok királynője kiszúrta a dolgot. Most ott állnak szemlesütve, tettetett szégyenkezéssel arcukon. A biológia nagyasszonya meg úgy üvölt magas fejhangján, mint a villamos alá zuhant váltóőr.
— Mit képzelnek, hol vannak? A Casinóban.
Nem lenne Néró a Néró, ha kihagyná a ziccert. Azonnal belepofázik.
— Otti néni! Ezek azt hiszik Monte Károlyban vannak! Tessék csak elhinni! Ez tiszta Monte Károly!
Misis Botanikának szikráznak a szemei.
— Fogja be Kancsár, fogja be, mert kivágom innen!
A Petin látszik, hogy rosszul esik neki a dorgálás. Duzzogóra veszi a figurát.
A tanárnő kétszáz decibellel folytatja.
— Elegem van az egész csürhéből! Panyi! Maga mit röhög?
Jutka piros fejjel felemelkedik.
— Én nem nevettem tanárnő!
— Ne hazudjon! Láttam! Vigyorgott, mint szűzlány a kanapén!
A Smasszer úgy suttog, hogy mindenki hallja.
— Gyerekek. A Panyi szűz!
A tanárnő olyat csap az asztalra, hogy ijedten hátrahőkölünk.
— Réder! Álljon fel édes fiam!
János áll a pad mellet, nyakán dagadnak az erek. Ideges.
Fityere cérnavékony hangon megszólal.
— A Smasszer is szűz!
Varga Imi folytatja.
— A Fityi meg buzi!
Az ízeltlábúak szakértője teljesen elveszíti önkontrolját. Földhöz vágja az osztálynaplót, kirúgja maga alól a széket, és ha lehet, még az eddiginél is magasabb hangon üvölt bele az éterbe.
— Elég! Azonnal hagyják abba! Tegyék ki az ellenőrzőket az asztalra.
Ilyen még sosem történt. Mindenki beír magának egy intőt. Amikor befejezzük, a tanárnő körberohan és aláírja.
Kicsöngetnek
Szemerkél az eső, de nincs mit tenni. Közeleg a mérkőzés időpontja, készülnünk kell.
Lemegyünk az udvarra, edzést tartani.
A szabadrúgások különböző variációit gyakoroljuk.
Néró beáll az ellenfél sorfalába, a szabadrúgást elvégző Totem megcélozza a vállát. A lövés pillanatában a Peti kifordul és ott a rés a falon.
Lehet felemelt kézzel ünnepelni.
Persze, ezt nem mi találtuk ki. A VB-n láttuk a Braziloktól. Ha ők sikerrel alkalmazták, akkor nekünk is menni fog.
Ez tehát az elmélet.
Most jön a gyakorlat.
Összeáll a sorfal. Fityere, Flambár, Durung. Néró bepofátlankodik az utóbbi kettő közé.
A kapuban, Makonya.
Totem leállítja a bőrt. Gondosan készülődik, majd nekifut. Bődületes erejű bombalövés.
Néró becsukja a szemeit, elhajol. Durung felordít, fetreng a földön, a gyomrát fájlalja.
Smasszer kiabál.
— Még egyszer! Totem! Figyelj a célzásnál, és szorítsd le a lövést!
Szerencsétlen Durungot letámogatjuk a pálya szélére és beáll helyére a Doktor. Totem ismét az adott pontra helyezi a labdát. Most rövidebb a nekifutása. A gyilkos erejű lövés a kiforduló Néró mellett álló Furkót találja telibe.
Ha ez így megy tovább, edzés végére elfogyunk.
Roma odaszól a Nérónak.
— Te meg mi a szarnak forgolódsz! A Totem az életben nem rúgja oda a labdát!
Feláll az új sorfal.
Kancsár megfogadja a tanácsot, és helyén marad. Pedig most minden stimmel. Jó a lövés, pontos a célzás. Totem úgy lövi ki a Nérót, ahogy Oszvald lőtte ki Kennedyt Dallasban. Mire Peti feltápászkodik a földről, addigra a Roma már árkon-bokron túl jár. Csak a lebegő kék kardigánt látjuk a kerítés mellett tovasuhanni.
Fut, mint a barna nyúl, nyomában a Kancsár.
Elkezdjük a két kapus játékot. Potyognak a gólok. Makonya nem áll feladata magaslatán.
Meglehetősen egyhangú a mérkőzés.
A pályán keresztbe átfut a Roma, mögötte az őrjöngő Néró, kezében valami bot.
Körülbelül még egy fél órát játszunk. Olyan sok gól esik, hogy a végén már nem is számoljuk.
Sárosan, piszkosan megyünk az öltözőbe.
Elsprintel mellettünk a kék kardigán. Az üldözője valahol elveszíthette a botot, mert most egy tetőcseréppel lohol a nyomában.
Lefürdünk, felöltözünk, megyünk a parkba. A villamosmegállóból látjuk, hogy az Ihász utcán átfut a Roma, mögötte a Peti, kezében egy ásó.
Végre, nem esik az eső. Igaz, egy kicsit hűvös van, de hát nem lehet mindig nyár. Nem igaz?
Ülünk a megszokott asztalunknál. Előttünk kóla és rengeteg szendvics. Alaposan megéheztünk az edzés alatt. Egyre többen vannak, kitűnő a hangulat.
A zenét a P. Mobil szolgáltatja, Shuszter Lóri vezetésével.
A bejáratnál feltűnik a Borzák Laci göndör üstöke, rengeteg zsebében rövid itallal. Éppen ideje, mert ettől az amerikai csodától kezdünk felpüffedni.
Várkonyi virslit rendel, sörrel, mustárral, Fityere táncol, Flambár énekel. Az égimeszelő Tojás a pincércsajnak teszi a szépet. Pedig csúnya.
Poharamba kólát töltök, és nagy nehezen kiiszom alóla a rumot. Ez egy nagy mutatvány, de ne gyakoroljátok, mert berúgtok.
Nagy anyázások és üvöltözés közepette megérkezik a Roma és a Néró. Később átölelik egymás vállát, vigyorognak. Petinek egy kicsit dagadt az arca, Ferinek elszakadt az inge, de nagyon szeretik egymást.
Kedvtelve nézegetem őket. Igazi jó barátok.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:59 :: S. Szabó István
