Szécsényi Barbara : múlni kell (lélegezni újra)

 

hangszálakra csomózom maradék

er?m – most már lélegezni kell

 élni újra járni – s ha még fáj

a lépés ha még szúr a szégyen

 

akkor úgy kell talpraállni

 ínszakadva (bennünk annyiféle

kín hal el) félhalottra válunk

majd ennek is múlni kell

 

és feltámad odabenn a csönd

tavasz-dallamot kísér a szél

kifújunk valami keser? ködöt

a bánat alig-pillanatra él

 

 de addig – tapogat a lélek

önmagán fekélyt – sebekbe nyúl…

 legyek aki vissza sose nézek

legyek én felettem az úr

 

 

Legutóbb szerkesztette - Szécsényi Barbara
Szerző Szécsényi Barbara 40 Írás
Hetvenhét nyarán születtem. Egy éve próbálkozom - hol lelkes, hol csüggedt amatőrként - a versek között megtalálni magam, vagy elrejtőzni bennük.