Kavyamitra Maróti György : Két röpke dal

Nyomtatás

Számláló

Egy – napkelet, napszállat: csak egyre megy.

Kett? – vad vihart sz?lhet egy szell?.

Három – nem kapom, nem kérem: várom.

Négy – máskor majd szólj, miel?tt mégy!

Öt – bontsad lelkem fölött a tet?t!

Hat – nem tudom én már, mi az, mi hat.

Hét – friss zsemlét sütött neked a pék.

Nyolc – parkra hajtja szép fejét a lonc.

Kilenc – illatos lonc: mindenért fizetsz!

Tíz – tudom jól: ? bennem sem hisz.

Tizenegy – élet vagy halál.
Nem egyre megy?
Nem egyfele visz?

Tücsökzene
Öreg tücsök, heged?s barátom,
már csak mi nem hagytuk abba.
Ebben a szétbarangolt, vad világban,
mi maradtunk h?ek a dalban.

Csak te meg én mondjuk fáradatlan,
hogy napkelte, hajnal, alkony,
hogy valami varázs, valami szépség,
valami dal lebeg a buranói parton.