Furuglyás René : Fájó hajnalon

 

Hideg a hajnal

már csak téged várlak…

Sokat késel,

tán mert ködösek az utak.

Hogy szóljak hozzád?

Soha nem hittelek,

csak megszorultságban,

mikor nem volt mit tegyek…

Most újra téged várlak,

s hozzád esedezem…

Hitetlenül kérem oltalmad,

s hogy fehérült homlokomra

tedd gyógyító kezed!

Láztól égek…

Kínok láza

vagy a szerelemé,

a tüzesé, mi kerül mostanába?

Hirtelen elsötétül minden…

Mint nyári zápor, úgy érkezel

kezeddel felém intve…

Én elhagyom magam,

de te nem engedsz…

A fényt mutatod,

s kertedbe vezetsz…

Megkönnyebbülten kelek fel,

mintha hajnalok teltek volna el…

 

 

Legutóbb szerkesztette - Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
Furuglyás René, felvidékről származom, budapesti főiskolás vagyok. 1992.03.25.-én születtem Érsekújvárban (Szlovákia). Ma Szentendrén élek. "Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )