Irina Kowacs: Lumina
Fény
A halál sötétje itt,
e földtekén…
Míg kezeimet
kulcsolom,
ima fakad
az ajkamon,
addig világít,
vezérl?m, csillagom.
Lumina
Intuneric de moarte
e pe pamant…
Pana cand mainile mele
vor fi unite,
si buzele
vor sopti ruga,
steaua mea, calauza mea
va lumina.
2008
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:19 :: Koosán Ildikó
Nyomtatás Majd ha lábam nyomát visszafelé követem, nem akarom, hogy romok, sóvárgás várjanak. A legjobb hinni, hogy minden úgy lett, ahogy lennie kellett. Végül is csak egy biztos: éltem. José Emilio Pacheco: Certeza Si vuelvo alguna vez por [… Tovább]
NyomtatásOlyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára figyelni. [… Tovább]
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott alap [… Tovább]
Nyomtatás Dr. Kristin Lems, National Louis University, Chicago tanulmánya (Akadémiai levelek – 2021) Fordította: Bige Szabolcs Csaba Akár konyhai rádión, akár fülhallgatón keresztül halljuk séta vagy kocogás közben vagy Bluetooth-on az autóban, akár szabadtéri fesztiválon, kulcsfontosságú szertartásokon vagy szórakoztató [… Tovább]
NyomtatásA nevezetes szerszámgép öregecske volt, akárcsak a gazdája, aki megvált tőle, minthogy felszámolta a műhelyét, valamelyik, Rábéhoz közeli faluban. Az ezerkilencszáz hatvanas évek elejét írtuk, amikor Muschitz Karcsi (†) – a kedves vevő -, már több szakmának is a birtokában [… Tovább]
Nyomtatás Harang szól a holdatlan, szívtelen éjjen, menj az Elvira-kapuhoz, hol szerelmem kihuny. És mondd meg istened napjának, hogy soha többé nem akarom látni, hogy már az út és a dal magányává lettem. – – Árnyék, árnyék vagyok és az [… Tovább]
Nyomtatás A hársfa árnyak mély ölében, ahol mindkettőnk ágya volt, gyöngéden – ott lent a tisztáson, virág és fű összehajolt. Erdő előtt bent a völgyben Tam-tatam-hej! S az éj, oly kedvesen dalolt. És én rohantam, fenn a réten hol [… Tovább]
NyomtatásAz első éji dalt Goethe-től kevesebben fordították, pedig az itt leírt színtér a vándorlás kiváltó oka, induló imája. Wanderers Nachtlied ( I. ) A vándor éji dala_I. Der du von dem Himmel bist, Ki a mennyből szállsz alá, Alles Leid [… Tovább]
NyomtatásJohann Wolfgang von Goethe alábbi, pár soros versét már előttem igen nagyok is lefordították. Nem kívánok velük versenyezni, ám kihívásnak éreztem a néhány szó hangulatát a magam szűrőjén keresztül visszaadni. Wanderers Nachtlied_II. A vándor éji dala_II. Über allen Gipfeln Az [… Tovább]
Nyomtatás LORE-LEY (Heinrich Heine) LORE-LEY Ich weiß nicht, was soll es bedeuten, Bár tudnám, belül mi feszélyez, Dass ich so tarurig bin; Hogy olyan szomorú vagyok; Ein Märchen aus altan Zeiten, Letűnt idők vén meséje, Das kommt mir [… Tovább]
