Vers

Életem

Még be nem váltott ígéret… Ha a gyertya két végén ég, ott középen, komfortosan elrendezem.   A láng összeér, még egyszer, lobogva,  felszisszen, ennyi volt, – az életem.

Vers

Századelők, arany órák

– csak egy élhetetlen alak magánya – Tóth Árpád emlékezete     Aranyóra csukott fedele alatt titkon peregnek elrejtett perceim, tik-tak. Tán sosemvolt utcán lépkedek, végtelen csend és estéli emberek. Elmosódva peng avítt kicsi dallam, pavilon szerelmes esti fák között, [… Tovább]

Vers

Holdfény-keringő

Az Aranylámpa búcsút int, nyugodni készül messzi kint a túlsó tengeren; Az Aranylámpa búcsút int, nyugodni készül messzi kint a túlsó tengeren; Ezüstös Húga felragyog, átölelik a csillagok kacagva, kedvesen. Leszáll az este csendesen, nem moccan erre semmi sem, narancs [… Tovább]

Kisregény

Összefércelt sorsok – 27.

“Mondottam ember…”   A karácsonyi szünetet minden évben a legnagyobb készülődések szokták megelőzni. Igyekeztünk a családunknak apró ajándékokat beszerezni. A következő tanévzárón rekordra számíthattunk a végzősök számát illetően. Mi, akik ’68-ban végeztünk, az eddigieknél is kedvesebb, értékesebb, gondosabban kiválasztott ajándékokat [… Tovább]

Vers

Ünnep van, eljövend?

Lehalkítalak magamban,- ott leszel a mosolyomban- felveszem ünnepi arcom, szüneteltetem a harcom.     Ünnep van, eljövend?    Megint közeleg az az este.  Várom, cseppet se repesve.  Várom, csendben és er?sen,  csak egy kicsit eszel?sen.  Lehalkítalak magamban,  – ott leszel [… Tovább]

Egyéb

Abszurdabb beszédgyakorlat

A rövidnadrágot a törpék hosszúnadrágjából fejlesztették ki. – Az eszemmel bele se fognék. – A szívemmel bele se kezdenék. – Kénytelen vagyok kézbe venni az ügyet.   – Ha épít? szándékkal fordulsz valakihez, ne csodálkozz, ha hozzád vágja a vakoló [… Tovább]

Vers

Akkor

  Akkor szemembe csobbant alakod, s te raboddá fogadtál, beköszöntek  varázsló napok. Az éj nyelve bölcsen simogatott. Hamvas fényedben élek, gyöngyeidben fürdök boldogan, nem félek… a holnap még oly’ messze van. Meztelen vágyaim zsivaja ébreszt, csak egy kéznyújtás, és hajad [… Tovább]

Vers

Pillangó

“Csak nézni, de érinteni soha az élet sok csodáját!” Színes kerti virágok köztguggoltam gyermekkéntlélegzet-visszafojtva,s a pillangó nem sikoltott,mikor összecsippentettem,szárnyaihoz kapva gy?zedelmesen.– Megvagy – kiáltottam boldogan -,ne félj, elengedlek, csak egykicsit még hadd gyönyörködhessek!Ám eleresztve meseszép szárnyaihímpora ujjaimra tapadvamintha csúfondárosan kérdezte [… Tovább]

Novella

Sohasem ugyanúgy

Minden nap, amikor az iskolából jöttem haza, benéztem hozzá. Szerettem a nyersb?r illatát, a csiriz szagát, amit maga kevert, f?zött a legalkalmasabbra.         A távíró kopogását hallom. Ti-tá-tá-ti-ti. Mindig ugyanazt a zajt, de sohasem ugyanúgy. A jelek [… Tovább]