Serfőző Attila : Akkor

 

Akkor szemembe csobbant alakod,

s te raboddá fogadtál,

beköszöntek  varázsló napok.

Az éj nyelve bölcsen simogatott.

Hamvas fényedben élek,

gyöngyeidben fürdök boldogan,

nem félek…

a holnap még oly’ messze van.

Meztelen vágyaim zsivaja ébreszt,

csak egy kéznyújtás,

és hajad illata újra igéz,

nyugtalan keresi helyét a kéz.

Arcodon kéj incselkedik,

sóhajod melledig remeg,

őrzöm végső  mozdulatod,

az idő innentől pereg…

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.20. @ 11:40 :: Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 516 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.