Dr. Péter Miklós : Népszámlálás Betlehemben

A Római Birodalomban él? zsidó ragaszkodott ahhoz, hogy Isten népéhez tartozóként tartsák nyilván. A Kárpát-medencében magyarok millióit próbálják szlováknak, ukránnak, románnak, szerbnek nevezni. És az anyaországban tiltakozik vagy büszke, akit nem magyarnak, hanem európainak neveznek? ÁÃ???ldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok a Torony minden lakójának és látogatójának!

Népszámlálás Betlehemben

Ne mondd, uram, hogy római vagyok

– oly idegen a tógád és a nyelved -,

ki latinul s görögül sem gagyog,

csak dolgozik, és nem vall semmi elvet;

fizet, ha kell, és engedelmesen

Galileából Júdeába baktat…

Nem élvezi, s a felesége sem,

hogy el?nyt adjon császári lovaknak,

és nyelje a kanyargós út porát,

az örök zsidó vándorút porát….

Királyi ?söm szül?helye ez,

hol az utód idegen és hazátlan.

Nem Augustus, a vérem kötelez,

hogy istállókban és kazamatákban,

siratófal tövén, templomromon

„jelen"-t kiáltsak, bárki vegyen számba.

József vagyok. Ez a föld otthonom,

s a h?sök vére nem folyt el hiába!

Mária szíve alatt a Király!

Mindig velünk. Velünk van a Király!

Kolozsvár, 1993.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:09 :: Dr. Péter Miklós
Szerző Dr. Péter Miklós 9 Írás
Nyugalmazott református lelkipásztor vagyok, a teológiai tudományok doktora, aktív egyetemi docens. A nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem teológia tanszékén oktatok egyetemes egyháztörténetet. Tanársegédem a 40 éves fiam, drs. Péter Csaba református lelkipásztor, két unokám, a 11 éves Zsolt és a 8 éves Anna édesapja. Menyem, dr. Sógor Éva a kolozsvári állami tudományegyetem református tanárképző szakán adjunktus, egyházi zenét oktat. Feleségem, Bozsoki Erzsébet nyugalmazott kántor. Emese lányom Pest megyében, Tápiószőlősön él férjével, Rózsa Mihállyal. Verseim, cikkeim, tanulmányaim hazai és külföldi napi- és hetilapokban, szakfolyóiratokban jelennek meg, itthon hat önálló kötetem látott napvilágot, valamennyi egyháztörténeti tárgyú, illetve egyetemi témájú. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja vagyok, egykori 14 évi kényszermunkára ítélt, 1959 és 1964 közt politikai börtönben töltött fiatalkor után 1997. október 22-én a Magyar Köztársaság elnöke 1956-os emlékéremmel tüntetett ki. Életem legmagasabb rangja, amelyre legbüszkébb vagyok: NAGYAPA.