Tóth Katalin : Táncok

Nyomtatás

külön világ árnyaltabb ég
rapszodikus ütem felfogás
tudatosan irányított hevület
éjbe szikrázó nappali láz
ismeretlen tempóra szaporázod
tél?z? lánccsörgetésed
elnyom minden zajt
szükségtelen melletted megpróbálnom
inkább töltök egy lágyan ringató italt

*

csak a bor karmazsinját csodáltam
a poháron játszó fényeket
tévedésedb?l így lett bizonyság
felkértél és én táncoltam veled
mindketten valaki másra vártunk
aki valahol mással máshogyan
milyen puha forró a kezed
néha izgalmasabb a bizonytalan

hajam mélyvörösébe fúrtad arcod
csukott szemembe szökött a virradat
szívverésünkre gyorsult lassult a zene
s olyan természetesen fogadtam csókodat
mintha mindig is együtt róttuk volna
a nekünk készített ösvényeket
nem elnyerted megtaláltad
végtelent dobbanó szívemet

*

egyazon föld ég
különböz? ritmus perspektíva
szenvedély sodorta léptek
reggelbe nyúló éjek sora
azt táncolod amit én
tavaszváró buja táncot
odasimulsz továbbpörögsz
csak a mozdulatok mások
tépd le ruhám kígyób?röm
ugyanolyan szín? a hús a vér
öltöztess fel lökj el magadtól
ha hiányzó feledre ismernél