Varga László : Nagyvárosi élet

A nagyvárosi élet télen és nyáron:
Egy magas erkélyen vénember rikácsol.
A fels? szintr?l dobva virágcserép landol,
Felkiált az öreg: – Huligán! Kalandor!

 

Az utca kövére gólyapiszok  csattan,                              
Megfarol egy Trabant, a trolinak pattan.
Feszül? trikóban leány csapat lépdel,
Bámulja egy fickó csodálkozó képpel.   

                        

Mozgása lelassul, ahogy így elmereng,                       
Oszlopnak ütközik, a föld is megremeg!                                                   
Üvegszeme vibrál, fogsora is elszáll,                             
Kérdi is a sok nép: – Szórakozik?! Mért áll?

 

Nem mozdul a férfi, görnyedten cihákol,                                                  
Visszateszi szemét, mely kifordult sarkából!               
Fogsorát a földr?l felveszi csendben.                            
Tétovázva bámul, most merre menjen.

 

Kirohan az útra, megkerül egy taxit,
De nem látja a kövön a gólya hozta pacnit.
Szólna is – meg nem is, de csússz és vége!
Elcsúszik a piszkon, hamar földet érve.

 

Egy vén öreg odalép, visszaadja fogsorát,
– Ne játsszon fiacskám, szégyellhetné magát!
Hörögve feltekint, keze-lába remeg.
– Köszönöm – mormogja, – igaza van! megyek!    

             

Feláll most a férfi. Zavartan néz hátra,
Haragosan kémlel széles e világra.
Az egyik leányzó ad egy üveg vizet,
Így történt az eset, hiszed, vagy nem hiszed.

 

Panelház tövében, vénemberek ülnek,
Egymásnak mesélik, és jókat derülnek.                         
Meséli az egyik: – Elrepült a foga!
Olyan messzire, mint ide a mosoda!   

Legutóbbi módosítás: 2007.08.14. @ 10:00 :: Varga László
Szerző Varga László 7 Írás
Próbálkozásaim a zene terén váltak ismertté.Először csak kisérlet, majd tudatosan kezdtem foglalkozni szöveg és egyéb írásokkal. Először dallamokat, majd ahhoz szövegeket is kreálgattam.Előnyöm az volt, hogy mindezt elő is tudtam adni.(és ez ma is a kedvencem) ÃÅgymond kétkezi munkásként létezek, e kicsinyke országban, de mindig teremtek annyi szabadidőt, hogy kedvelt hobbyjaimnak hódolhassak.Szeretek játszani a szavakkal, szeretem az arcon a mosolyt.Bár nem vetem meg az elgondolkoztató műveket sem. És vallom, hogy ebben a rohanó világban kell egy kis mosoly és Szeretet. És ami a fontos - Igazi Barátság. Köszönöm, Csak ennyit akartam...........................................Varga László