Dobó Erzsébet : Már hiányzol

 

 

Érzem illatod!

Belém ivódtál mint,

Nyári zápor a földbe.

 

Már hiányzol!

Testem minden sejtje érted

Kiáltoz, és sikítva sír a vágy:

Hol vagy már!

 

Lassú lábakon jár az idő,

Hosszú őszünk, tavaszba szökött.

A tél most fél – jégvára szívem –

Itt lakik benn, de megremeg hite,

ha rámtalálsz.

 

Szemedben lakik az örök nyár,

S a tél tovaszáll hangod bársonyán…

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:10 :: Dobó Erzsébet
Szerző Dobó Erzsébet 66 Írás
még csak szárnyprobálgató vagyok ne csapjatok azért agyon nagyon. Mielőtt bármi rosszat is gondolnátok, diszlexiás vagyok - no nem fogyatékos - bocsánat, ha néha nem egészen helyes az írásom...