Hazafelé. Fázom. Fáradt vagyok. Valamit ennék… Harmadik emelet-csengetek, kulcs csörög bent-várom, hogy bent legyek! Ott vár két gyermekem, kiket nem látok szinte sosem. Hajnalban reggelit készítek, ők elmennek, én ugyanezt teszem…. Egy pénztárgép lett az életem-egész nap nézegethetem. Verem [… Tovább]
Jupiterre, micsoda művész vész oda velem!? * Gyulát akkor ismertem meg, amikor beteg édesanyját látogattam a kis, kívül-belül kékre meszelt házban. Nagyhangú, „mindentudó” ember volt. Állandóan kérdezősködött, tudálékoskodott. Nem volt megnyerő modorú, s én igyekeztem elkerülni a vele való [… Tovább]
A Per 2. Már rég hazaért a faluba az, aki életben maradt. A harangozó is – a községbe utolsónak hazaér? hadifogoly -, akinek megérkezésér?l az egész falú rögtön értesült, mert els? útja a templomtoronyba vezetett, és az addig dologtalan [… Tovább]
– egy másik egyéniség Angyalföldről * Nyolc éves kora óta ismerem. Ismertségünk úgy kezdődött, hogy leköpött, és elszaladt. Én voltam tizennyolc és rangon alulinak tartottam az üldözést. Pedig már akkor végezni kellett volna vele. Jókötésű kisgyerek volt, [… Tovább]
Egyedüllét és magány nem azonos fogalom. De ha az egyedüllét magánnyal párosul, nehezen viselhet? állapot. Ha igaz a közhely, hogy az ember társas lény, akkor a társaság hiánya lelkileg nagyon nyomasztó teherré válhat. Ki úgy, ki úgy próbál ez ellen [… Tovább]
