Nem az az érdekes,
melyikünk szerelme mélyebb s nehezebb.
A kitartás a kérdés, és a hit
a közös lépésekben…. – elhagynám az „a”-t s a lépések helyett lehetne „lépteink” (az előző sorban három névelő van)
Szerelemre születtem:
igen – féktelenre, s kéred
dugjam be az üveget! – ez a dugjam be az üveget nagyon hülyén jön ki, amellett, hogy a féktelenséggel nem is kompatibilis
A kiáradást fojtsam le!
Vajon önmagam maradok, – a harmadik sort hoznám ide… „Vajon szeretni fogsz úgy is,”
ha féktelenségem visszafogod? – a kérdőjel helyére vessző
Szeretni fogsz úgy is,
hogy árnyéka lesz tüzem, – a hogy helyett „s”
önmaga halodó szellemképe?
Ráismersz majd szived egykori szerelmére?
Nehogy a jövőbe vetett hited,
s reményed a hosszútávra
legyen kapcsolatunk gyors halála!
Csitítani a lángot, halkítani a zenét,
bilincsbefogni testem égzengését!
Nincs választásom! Hinnem kell neked!
De tudnod kell, közel sem olyan hittel
teszem ezt, mint tehetném! – az „ezt” fölösleges
Idővel a visszafogott láng
hagyja magát, kevésbé ellenáll. – ez nem igazán illek a lánghoz, kihagynám
Aztán veszít erejéből, s huss
egy szellő hátán tovaszáll.
De nincs választásom!
———————————————————————————–
Innentől viszont elveszítettem a fonalat… kellene valami átvezetés a nincs választásomból a mégis van-ba… ha ezt takarja a zárás.
———————————————————————————–
Egyedül hajtani a szekeret?
– mi értelme! Fáradt vagyok
újra Hamupipőkét játszani,
ocsu közül a jó magot válogatni! – ez a rész nekem kilóg… sem ahhoz nem illeszkedik, ami előtte van, sem ahhoz, ami utána
———————————————————————————–
Fáradt vagyok!
Most kissé reménytelen.
Nem gyártok új teóriákat,
hiába a gyógygondolatok.
Hagyjatok!
Most talán mégis jó,
hogy önmagam vagyok.
A tükörbe nézve,
nem köpöm arcul magam.
Azt kapom direktbe,
ami a tükörben van!
És nincs meglepetés….
——————————————————————
Kedves Gabi! Javítás után várom vissza! Üdv: Zsó
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: B.G.Boróka
