Böröczki Mihály - Mityka : JÉGFODROS BALATON

 

 

A csöndbe dermedt fodrokon,

a szem cikk-cakkokban fut át,

s én botladozva bámulom

a havas-zsabós jégruhát.

 

A mozdulatlan Balaton

hűs pont az égbolt homlokán,

a fagyott öröm tál halom,

a tél terített abroszán.

 

Most minden mozgás tetszhalott,

s az árva nádas széliben,

olvadt időre itt hagyott,

nagy, barna méltóság pihen.

 

A hideg fáradt, mint a szél,

s a bujdokló víz és a part,

mint rügybe bolondult levél,

belém szeret és fogva tart.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:56 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.