Tiszai P Imre : Időfolyam

*

 

 

Szennyet kavar a víz,

szürke habot úsztat,

nem csobban,

csattan,

tépi a partfalat,

virágokat mos a semmibe,

fák omlanak a sodrásba,

rohan az időfolyam

csak

csontjaink fehérlenek,

lenn,

az ölelő iszapban.

Legutóbbi módosítás: 2010.06.07. @ 10:30 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén