*
Nézz rám, eltévedt holdfény vagyok,
Föllázadt szell?, tépett szívemben kavarog,
Az éjben lopózó sötétség rejt maga alá,
Keser? ízeknek mosolygok, babám-babám.
Bilincseim porba estek, talán velem rozsdáznak,
Drága kincsem eme föld, s feketében nótázhat,
Fák ágait faggatom, lehajolnak hozzám,
Suttogva mesélik mézes szívembe, babám-babám.
A nyár messze szállt, de az ?sz is távlat,
Nyugodt cseppek versenyeznek, párolgának,
Uram, tejfogú-ködös naplemente talált,
S hívott ide, csalt közeledbe, babám-babám.
Legutóbbi módosítás: 2010.05.23. @ 19:20 :: Thököly Vajk