Böröczki Mihály - Mityka : Állókép

2010.05.12. Böröczki Mihály - Mityka Vers 11
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Kócos bokrok közt fény zizeg,

fodros, szél-járta nyom

tekereg szét a fű között,

a Rába fújtat, fölliheg

egy tejfehér habon,

és oda-vissza hömpölyög,

a rét fölött, a víz fölött,

a madárfüttyel átszúrt nyugalom.

Legutóbbi módosítás: 2010.05.12. @ 06:40 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.