– Unatkozom jócskán,
töröm a fejem egy jó kis bújócskán –
morogta az Isten.
A Mestert felkereste frissen,
hogy lássa mély tudással bír-e,
bölcs-e, mint a híre.
– Felteheted a pontot most az i-re,
ha megmondod, az emberek el?l hova bújjak.
Ötletek kellenek vadonatújak.
Szóba jött egy
hegy,
a kövér hold háta,
felmerült, hogy költözzek át a
a csillagrétre
jó néhány hétre,
meg hogy az óceánok mélyére merüljek.
De a víz alatt mondd meg, hogy m’ér’ üljek?
Ezeket ajánlják az égi karban
körben
üldögél? angyalok.
Most meg azon agyalok,
tudsz-e egy jobb ideát,
amit hasznosíthatunk ideát?
– Ötletem közelebb van a földhöz:
az emberek szívébe költözz!
Az a hely az utolsó lesz,
ahol az ember szemügyre vesz.
Legutóbbi módosítás: 2009.08.18. @ 11:08 :: Vadászi Árpád