Czirják Jolán : Tiszába fojtott emlék

2009.08.14. Czirják Jolán Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Szeged – álmaim városa…..

Itt vagyok ím, e csodás Tisza-parti világban
Sz?ke folyó simogatja szelíden a lábam
Nap sugarát iszom én – vele oltom a szomjam
Éhemet ?zi, s hullámsírban a múltam

 

Nem gyötör így soha már – megfullad az emlék
Húzza magába az örvény holtan a testét
Felszabadultan fekszem végre a vízre
Ringat a mélység – lágyan ölel kebelére

Legutóbbi módosítás: 2009.08.14. @ 06:35 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"