Keresem a boldogságom

Keresem a boldogságom
Nem tudom hol találom
Káprázatos álomképek
Hajnali fénnyel mind eltűnnek
Illúzió volt csak semmi más
Fájó ébredés újabb csalódás
Nem vágyom én gazdagságra
Szeretet a szívem vágya
De az nem kell senkinek
Nem hagynak el a fellegek
Harcolok mint magányos cédrusfa
Kit széttép az élet vihara

35látogató,1mai

Szerző Farkas Erzsébet 61 írás
Már kis korom óta rajongok az irodalomért, és sokszor vettem részt szavaló versenyeken. Két éve kezdtem el foglalkozni a versírással, amikor mély depresszióban voltam, és vulkán szerűen törtek fel belőlem az érzések melyet versben fejeztem ki. Azóta több mint 300 verset írtam. Verseim főként a kitartásról, a szeretet fontosságáról szólnak.

3 Komment

  1. Aktuális érzelmi gondolatok.
    A cédrus magányossága híven tükrözi a ma társadalmát, éspedig úgy, hogy benne elvétve találni már a szépen szeretni tudókat, és közülük sokakat elfoghat egy olyan érzés, miszerint az ő érzelmi minőségük mintha már nem is kellene senkinek.
    Holott dehogynem, csakhogy a tömeg nagyon eltávolodott már a jól szeretni tudás képességéről, így nagyjából nem tud vele mit kezdeni Ők a szárnyaikat önként levágók, akik félik, egyben vágyják is a repülést.

Hagyj üzenetet