Esszé

Miért írunk verset? 2.

Egy jelentéktelennek tűnő füzetecskétől a végtelen mélységei felé vezető úton elindulunk.   Amit megeszel, az ki is jön belőled!   Na persze nem valami emésztőrendszerbeli vándorlás odüsszeáját akarom ezen a helyen felfejteni, hanem csak azt az egyszerű tételt kimondani, hogy [… Tovább]

Vers

Anyák napjára

  Édesanya volt, mikor kicsi voltam, óvott víztől, széltől. Édesanyám! – mondtam. Anya lett aztán, leckét belém verte, – újra – , mondta újra így írom most versbe. Mama lett aztán, a jóságos és édes, nem nevelte gyerekem, kacagva volt [… Tovább]

Vers

Nem ölelhetlek

Saját fotó           Megint rólad álmodtam, anyám… Egyetlen voltál, minden lettél: égig érő muzsika, muskátlis ablak, és valamennyi orgonaág. Álmaimban tovább élsz, ott, hová földi fény el nem ér. Nem halványítja emléked a messzeség.   Májusi [… Tovább]

Vers

Akácfüggöny

    Pedálozás, ha végre ráérek, mert ágnes asszonyi kötelességemet két mosógép is hiába mosná. Modern e hétköznap, csupán egóbajom, megoldás, érzem, valakinek a kezét hálásan megfogom. Utána kerti illatokká lebeg akácvirág függöny, a kint és bent menyasszonyi fehér légterében [… Tovább]

Vers

Rímtelen hexameterek

    Májusi csend öle, néma sorok kegyes álmain ingat, Kortalan álmom a vibráló éj vállain ébred, Ágyam a test-meleg alkonyi neszben a parlagon elnyúl, S két kezem estém szürke ruháját félve letépi. Holdpárás üvegen csillan meg kedvesem arca, És [… Tovább]

Vers

Az én Anyám

    Október végén, hűs hajnalban távozott, most apró csendeket mardos belém a kín. Jól tudom, hogy hiába is rimánkodok, pedig csüngenék még eldobott szavain.   Azóta értéktelenné vált sok minden, mit biztosan tudtam vagy amiben hittem, de látom, hogy [… Tovább]

Vers

Tavaszom, jössz már?

    Sziszegő szél fúj, a folyó árad, darabos jég zeng,  csenevész fák közt dühösen, morgón a hideg lézeng.  Idekint köd száll, ragyogó fény sincs, ez a szív sóvár, remegő bimbót nevelő, ringó tavaszom, jössz már?        

Vers

Utolsó előtti jegyzetek

kép: https://ro.pinterest.com/pin/184155072242351518/ 1.      Vagyok mint egy esőköpeny Alatt a merev manöken, ki márvány arccal húzza szét kirakatok terpeszét.   2.      A főteret én fél vállon bírom, ha nem szárad kövén szűz szirom, s az utcaseprő épp nem tolja itt kuka [… Tovább]

Vers

emlék

Mostantól jól nézzük tanuljuk meg egymást hiszen előbb-utóbb egyikünk a másik emléke lesz   Neked ezzel nincs mit tenned Te kész vagy, akár emléknek is de nekem kicsit össze kell szednem magam   ezentúl kedvesebb leszek őszintébb többet leszek – [… Tovább]