Marthi Anna : Akácfüggöny

 

 

Pedálozás, ha végre ráérek, mert ágnes asszonyi kötelességemet két mosógép

is hiába mosná. Modern e hétköznap, csupán egóbajom, megoldás, érzem,

valakinek a kezét hálásan megfogom. Utána kerti illatokká lebeg akácvirág függöny,

a kint és bent menyasszonyi fehér légterében galambok burukkolnak elő, fejre

szarnak, úgy is idill és harmónia már minden, mert írsz épp a kerti asztalon.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2017.05.07. @ 13:45 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1339 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak