Seres László : Ne hidd

 

 

 

Ne hidd,

hogy nincs visszaút,

míg a lélek ébreszt

s erőd kősziklányi,

hogy fel ne add.

Tűzfolyók lánghulláma,

kénköves jégverés

se rettenthet el.

A hit benned fogan,

lábon kihordott

született stratéga.

Hadakozni kész

– s ez nem is kevés -,

hogy ne rakja rád

bilincsét a holnap

újrakezdés terheként,

mely Istenig

felér,

ha térdre hullsz előtte

megtörten,

túl az út felén.

 

Mindennap kihívás vár.

Kegyetlen a harc,

csábíthat új, vagy ősi ösvény,

hogy igaz útra találj

– indulj, vagy fordulj -,

döntened kell.

Hibát tiszta szív vét,

sikert is vele aratsz,

ha belátja tévedését.

Csak tudd,

ha széthullnak kezedből

az eltékozolt évek,

akkor is, még akkor is

van visszaút.

 

 

(Kép: Internet)

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.