Koosán Ildikó : Műhelytitok a versírásról

Műhelytitok a versírásról

 Koosán Ildikó

 

 várok egy kezdő mondatot 
a tényről 
ami bennem kavarog, 
még éjszaka is feszit, bök,
véredényeimben mintha 
gyónás-kényszer áramolna, 
nem tud kitörni, amorf, 
 amőbamódra váltakozó 
súlypontját innen-oda teszi át, 
mozdul egy kicsit, azután tovább, 
előre- hátra; 
tudom, vitát folytatna velem
az érzés, meg az értelem, 
miközben fel- felvillanó
körvonalképbe faragja jövendő
alakját a gondolatnak, 
 felismerhető- élesen; 
s  én, 
– ahogy anya a bölcső fölé hajolva látja,

 gyermeke ujjai görbülnek ökölbe,
 kapaszkodna a levegőbe,

jelbeszéd – zsengét,
 reflex-ritmusú hangot ad, 
a szó hangbimbós ágait fuvallat
rezegteti,

 ennyi telik most tőle,  

várja, előbuknak a hangok,
hangsorok, 
s beszélni fog;-

így várom, 
legyen kiáltás, ének
a benti káoszból,  
  sorokba szedhető indulat,
megszülessen, éljen a versem, 
 bárha a helyén kivérzett seb marad.
 

Szombathely, 2015. november 22.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 940 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.