Hermann Hesse
Fokozatok
Koosán Ildikó fordítása
Elvirul a virág, a fiatalság
Öregségre vált, ahogy egy életszakasz
Bölcsessége, erénye virágkorát
Éli a maga idején, s ez nem végleges.
Tudni kell a szívnek egy- egy életszakaszt
Búcsúztatni, fogadni a következőt,
Bátran, s szomorúság nélkül érdemes
Egy más, új szakasznak átadni magát.
Minden kezdet rejteget varázserőt,
Ami véd, segít, hogy mindezt éljük át
Vidáman lépjünk térből térbe hamar,
Mintha nem tartana vissza a haza,
Világszellem sem kötne, szorítana,
Ez, ami fokról fokra sarkallni akar.
Alighogy otthonunk egy életszakasz
És megszokható, elkap a lustaság,
Csak aki útra indulni kész napra- nap,
Képes e megszokásból kivonni magát.
Tán még halálos óránk is elégséges
Tér a fiatalos ellenszegülésre,
Az élet hív, soha semminek nincs vége…
Nos szívem, búcsúzz és légy egészséges!
2015. augusztus 8.
Hermann Hesse
(1877- 1962)
Stufen
Wie jede Blüte welkt und jede Jugend
Dem Alter weicht, blüht jede Lebensstufe,
Blüht jede Weisheit auch und jede Tugend
Zu ihrer Zeit und darf nicht ewig dauern.
Es muß das Herz bei jedem Lebensrufe
Bereit zum Abschied sein und Neubeginne,
Um sich in Tapferkeit und ohne Trauern
in andre, neue Bindungen zu geben.
Und jedem Anfang wohnt ein Zauber inne,
Der uns beschützt und der uns hilft zu leben
Wir sollen heiter Raum um Raum durchschreiten,
An keinem wie an einer Heimat hängen,
Der Weltgeist will nicht fesseln uns und engen,
Er will uns Stuf’ um Stufe heben, weiten.
Kaum sind wir heimisch einem Lebenskreise
Und traulich eingewohnt, so droht Erschlaffen,
Nur wer bereit zu Aufbruch ist und Reise,
Mag lähmender Gewöhnung sich entraffen.
Es wird vielleicht auch noch die Todesstunde
Uns neuen Räumen jung entgegensenden,
Des Lebens Ruf an uns wird niemals enden…
Wohlan denn, Herz, nimm Abschied und gesunde!
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
