Böröczki Mihály - Mityka : Kullancs

Úgy tapad-ragad szívósan a bőrre,

mint mohazöld a vénhedt háztetőre,

nincs érezhető jele a csalárdnak,

kis szájszervével észrevétlen támad,

a furcsa aktust többletként segíti,

hogy nyitott sebét érzésteleníti,

és mint a vak, a bűnös szenvedélyre,

úgy harap rá a rejlő vér helyére,

s a piros ízre nagy időre rákap,

az apró testű, tébolyult vadállat,

s úgy bújik, rejlik, simulón a dőre,

hogy lehetetlen kitérni előle,

és egysejtűjét,vírusát lerakva,

csak tesz-vesz a kis baktériumgazda,

én oktalan, ellene mit tehetnék,

a lárvában sem látom meg a lepkét,

és nem érzem, hogy fölém kerekednek,

hogy minél apróbb, annál összetettebb,

a világ amúgy zsúfolásig jóval,

s nem háborúzhatok egy pillangóval.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.