Az utolsó türelmes tél marad
az egyetlen törvényünk,
amikor fedetlen fehérséggel szelídülnek
elénk a jéghegyek kristálykönnyei,
s egymás megmásíthatatlan,
végtelen fényében fürdünk,
míg a mindenség
meggyötört homlokán égnek
a gyöngyfelhős tavasz
kifeszített szárnyai.