Böröczki Mihály - Mityka : Búgócsiga

Fából faragták, fémhegy volt a vége,

s nagy örömlés a körbe pörgetése,

a gyorsba forgós zümmölt hangon rezgett,

kihasgatva  a csöndből pár gerezdet,,

csak tekerőztem, pörge kedvem támadt,

két csippent ujjam lett egyre vidámabb,

csak körbe-körbe surrogta az asztalt,

de rám ragadt és órákig marasztalt,

a madzagoson húzva-dobva kellett,

megfészkelődtetni a gerjedelmet,

mert legyőzetni magam sose hagytam,

a legszebbet a bicskámmal faragtam,

az utcabéli kölykök összegyűltek,

s nagy irigyléssel ámulták a művet,

ma pörög is, meg besurrog a dalba,

a fémből készült, nyomogatós fajta,

már alig-alig kér a kézmozgásból,

egy mozdulat és eljátszik magától,

de az a búgócsiga, amit láttam

a gyerekkorom bűvös világában,

a többi áldott játékommal mára,

besodródott az idő fiókjába.

Legutóbbi módosítás: 2015.03.28. @ 09:04 :: Böröczki Mihály - Mityka

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.