Bakkné Szentesi Csilla : Kihűl(t)

 

Begombolós már a téli este, 

csizmában kint hideglelős szavak, 

véletlenül tegnap észrevettem, 

a Szeret még a szandálban maradt. 


Az utca csendes, redőnybe zártan 

szemet hunynak a korhadt ablakok, 

itt patkány vinnyog, s tőlünk paráznak 

a limuzinos, álszent angyalok. 


Nem érdekel, mit papolnak Pesten 

és vasárnap misét se hallgatok, 

Göncöl rúdján a Kocsis is reszket, 

hogy elmúlnak a habcsókos napok. 

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.