„Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvő és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyőjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.” (SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HEÍRCEGHEZ)
A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki (de a pedagógusnap június első vasárnapjára esik).
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey
Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – mondta a kezdeményező.
Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.
Nagy sikerrel mutatták be a Zeneakadémián Bogányi Gergely új fejlesztésű zongoráját a magyar kultúra napja előestéjén, szerdán. A Kossuth-díjas magyar zongoraművész és Gerald Clayton amerikai dzsessz-zenész vastaps övezte gálakoncerten mutatta be a hangszer sokoldalúságát.
Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora Bogányi Gergelyt hívta a színpadra, aki elmondta: körülbelül tíz éve kezdte el az új zongora tervezgetését egy belső indíttatásnak engedve.
„A fejlesztés a zongora lelkét, a rezonáns lapot is érintette, amelynek anyagát a szokásos fáról karbonkompozitra cseréltük. A hangzásban sikerült elérni egy gyönyörű, éneklő tónust, és a hangok lecsengése is hosszabb lett. A zongora alakja is fontos változáson esett át, ami egyrészt az akusztikát javította, másrészt egy spirituális üzenetet is hordoz, kifejezve, hogy a zene valójában lelki utazás” – mondta a zongoraművész, aki mellé csatlakozott a pódiumon a hangszer három fő fejlesztője, Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is.
Világszerte megünnepelik a magyar kultúra napját
A Balassi Intézet, valamint az oktatási és kulturális szakdiplomaták szervezésében világszerte több mint húsz országban ünnepelik meg a Himnusz születésének évfordulóját csütörtökön. A programok között neves magyar és külföldi előadók közreműködésével komolyzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, filmvetítések és irodalmi előadások szerepelnek.
Bécsben a Belvedere Hagenbund – európai hálózat a modern korban című kiállításához kapcsolódva Hagenbund magyarjai címmel nyílik kiállítás a bécsi intézet UngArt galériájában. A 60 műalkotás közül számos darab a közönség számára még ismeretlen, mivel ezek a Hagenbund Baráti Kör tagjainak magángyűjteményeiből származnak. A Hagenbundhoz csaknem 200 művész sorolható, köztük Ferenczy Béni, Gergely Tibor, Kövesházi Kalmár Elza, Lesznai Anna, Mayer-Marton György és Simay Imre is. A tárlat szerdától március 27-ig lesz megtekinthető – közölte a Balassi Intézet az MTI-vel.
Belgrádban a magyar világörökségről készül roll-up kiállítás, a Balassi Intézet berlini székházában pedig komoly- és népzenei darabokból összeállított előadására várják az érdeklődőket.
Brüsszelben a Trió a la Kodály dzsesszzenekar ad koncertet, Bukarestben Tinódi Lantos Sebestyénre emlékeznek Csörsz Rumen Istvánnal.
Delhiben ismeretterjesztő előadást rendeznek Kirpalani Ágnes közreműködésével Kölcsey Ferenc Himnuszáról, a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban pedig Balla András Kert című fotókiállítása várja a látogatókat.
Isztambulban egész nap nyelvi programokkal készülnek az érdeklődők számára, este pedig Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét vetítik.
Kairóban Szemző Tibor, Kőrösi Csoma Sándor életművét feldolgozó dokumentumfilmjét, Az élet vendége – Csoma legendáriumot tekintheti meg a közönség, Moszkvában pedig Perényi Eszter hegedűművész és Lugosi Anna zongoraművész ad koncertet.
Londonban első ízben hirdetik meg az ünnep alkalmából a Magyar Kultúráért Nagy-Britanniában díjat, amelyre azok a magyar szervezetek pályázhatnak, amelyek a magyar kultúra és anyanyelv ápolásáért, fenntartásáért végeznek kiemelkedően értékes munkát a nagy-britanniai magyar közösségben.
A New York-i Magyar Intézetben Zsédely Tímea amerikai magyar irodalmár közreműködésével tartanak felolvasással egybekötött beszélgetést a magyar irodalom kortárs szerzőiről, ezt követően Jankovics Marcell Az ember tragédiája című rajzfilmjét tekinthetik meg az érdeklődők, majd Meshinda (Guessous Majda Mária triója) koncertjére kerül sor. Az estet a New York-i magyar néptáncosok bemutatója zárja.
Pozsonyban A Duna Gibraltárja – Korabeli metszetek, térképek és légi felvételek a komáromi erődrendszerről címmel nyílik kiállítás Komárom várossá nyilvánításának 750. évfordulója alkalmából, a Prágai Magyar Intézet Jankovics Marcell Az ember tragédiája című filmjének vetítésével várja a látogatókat, a Római Magyar Akadémia Galériájában „Délszaki kalandok. Magyar írók Itália-élménye” címmel nyílik kiállítás, Sepsiszentgyörgyön pedig Torma Mária és Szűcs Miklós pódiumműsorával várják az érdeklődőket.
Stuttgartban Zádory Édua és Ana Topalovic hegedű-cselló duójának koncertjével kezdődik az új kulturális évad, Szófiában Mariella Sztancseva színművésznő tart Nagy László verseiből összeállított irodalmi estet, Tallinnban Kántor Ágnes képzőművész alkotásaiból ULTRA címmel nyílik kiállítás, Varsóban pedig Nagy András grafikus kiállítása tekinthető meg január 22-től.
Párizsban magyarul tanuló diákok szépkiejtési versenyen tehetik próbára tudásukat január 24-én, Pekingben pedig a Balkán Fanatik együttes ad koncertet január végén.
MTI
„Magyar kultúra: örök harc a hagyomány és a nyugati kultúra közt. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s azt is szervesen magába olvasztja. Elérhetjük-e? Janus-arcunk* lehet-e valaha egyakaratú, magával egyes lélek arca?
Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp* lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld? Feladatnak elég volna újabb ezer évre.”
(Kodály Zoltán: Magyarság a zenében)
A Magyar Kultúra Napja 2015. – a budapesti művelődésiházakban
(A linkre/címre kattintva megnyílik az oldal, lehet választani a pompás programok közül.)
MTI
mtva.hu
mek.oszk.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
