Bakkné Szentesi Csilla : Kihűl(t)

Begombolós már a téli este,

csizmában kint hideglelős szavak,

véletlenül tegnap észrevettem,

a Szeret még a szandálban maradt.

 

Az utca csendes, redőnybe zártan

szemet hunynak a korhadt ablakok,

itt patkány vinnyog, s tőlünk paráznak

a limuzinos, álszent angyalok.

 

Nem érdekel, mit papolnak Pesten,

és vasárnap misét se hallgatok,

Göncöl rúdján a Kocsis is reszket,

hogy elmúlnak a habcsókos napok.

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 294 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.