D. Bencze Erzsébet : ZÖLD

2014.02.01. D. Bencze Erzsébet Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Delacasse Bencze Erzsébet – BÍBORFELHŐK /-részlet – ( üvegfestmény )

 

 

 

Susogó szellő
suhan a lombon
szótlanul.

Barkát bont a fűz,
hajlong a nádszál,
tavaszt vár.

Hűséges remény
fáradhatatlan
útitárs,

zöld tollú madár,
amit a lélek
kibocsát.

Örökzöld kertem
mélyében szunnyad
néma vágy;

vibráló fényben,
sűrű sötétben
megtalál.

Csöndből született
bolyongó remény – 
maradj még!

Ha szólít az Ég,
Isten tenyerén
kizöldül.

Szárnyra kelt lélek
égi fényeken
nemesül.

 

Legutóbbi módosítás: 2014.02.01. @ 13:39 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873