Kőmüves Klára : *

 

 

 

Milyen szokatlan minden, alig vajúdott velem a ma,

 

 

eltűnt a tegnapi szülő, a múlthét egy csontig bomlott

testű furcsa szépanya. Gyorsan felejtek, csak egy éjfél

előtti perctöredék-kép dereng fel halványan fejemben,

amelyben megpattant a gondtól terhes napburok és

pillanatok alatt kifolytak abból mind a tegnapok. Nem

fáj ma semmi, az élet szép, édes-anyaságukban bíznak

az órák, újabbnál-újabb percek lelke száll belém. Most

minden jó, minden rendben, ezért is érthetetlen, miért

érzem azt, hogy sokat vár el tőlem a reggel. Maradnék

inkább délig itthon e csorba kávéscsészével kezemben,

 

 

egészen mozdulatlanul – a napszülőkhöz illő tisztelettel.

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))