most egy kicsit ki kéne szállni,
és átgondolni, hogy mi van,
azt hittem, már jöhet bármi,
hagyhatok mindent annyiban,
jöttél, nem zavart, nagy kaland,
listámra újabb név került,
lelkemben rég elhalt a lant,
a Föld nyugodt, az ég derült,
velem voltál – nihil, laza,
nyugis, kényelmes állapot,
mindig készre értem haza,
jól voltunk nálam, nálatok,
nem vettünk sálat, virágokat,
nem voltak sose ünnepek,
nem bolygattad meg világomat,
nem hívtalak, nem küldtelek,
nem küldtelek, elmentél mégis,
nem lepődtem meg én nagyon,
nyugodt maradt a Föld, az ég is,
nyugodt világom sem hagyom –
*
… most meg, nem lelem sehol helyem.
Feldől az ágyam nélküled.
Kemény a párnám, pedig selyem,
nyomát hagyta rajt’ fél füled.
Most egy kicsit meg kéne állnom,
és átgondolnom, hogy mi van?
Nyugtalanná lett minden álmom…
Nem vagyok már jó kondiban,
listám kidobtam, az új lapon
középre Te neved került.
Füledbe már nem súghatom.
mától az égbolt sem derült…
Legutóbbi módosítás: 2013.06.23. @ 09:57 :: Zalán György
