Páros csillag vízi zenét hallgat,
búvó szellő kavicsokat altat.
Holdas úton lámpás bogarak
ébresztgetnek szárnyas lovakat.
Bíbor hajnal teregeti fátylát,
tündérkéz óvja Katica álmát.
Harmat csillan kelyhen, karimán,
sóhaj röppen szöcske-paripán.
Bimbó nyílik, tiszafa virágzik,
hegy-völgy mélyén süni bogarászik.
Pille billeg fűszál tetején
– tücsköt szólít pitypang idején.
Száz rügy pattan tavaszi sugárra,
zöld illat hív ide-oda táncba.
Szirmot számlál Nádszál Katica
– szárnyán két petty: szurtos karika.
Holló kárál, kavarog a hangja,
Nádszál pettyét hova kikacagja!
„Két petty?…Nem hét?!…Öt hol tekereg?
– Szebb volnál bár – mért nem keresed?”
Bíbor alkony szövögeti fátylát,
két pety nyomja ma Katica álmát:
könnycsepp csörren csengő muzsikán,
s hét petty szökken álom-paripán.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Pásztor Attila - Atyla
