Böröczki Mihály - Mityka : November 2012

A dombhajlatban megtorpan a pára,

ahogy az idő csomót köt magára,

már csak a konok, fagyba mártott gaz hajt,

a vízfolt alatt lyukat rejt az aszfalt,

sok lélegző még nem lelt menedékre,

az ég sem vált már jókedvében kékre,

a hős szél pálló kévéket nyalábol

a frissen szántott termő derekából,

az ághegyekről lenyújtózva csöppnyit,

a köd a lassú fák fölé özönlik,

a november is kedvet kap magához,

a világ hozzákezd a változáshoz,

a látóhatár deres fagyba rémül,

s egy másik Isten háborúzni készül.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.11.23. @ 09:14 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.