*
Írtam már kegyednek,
keress fel
drága barát,
kóstoljuk apám borát.
Hűs pincében jólesik,
egy egész flaskával, nahát,
azt mondom: a rézangyalát!
Jó ez a bor, barát,
mit kívánsz még?
Na, rajta, tüzes a Marcsa!
Rajta hát,
borítsd arcára, pendelye fodrát,
mert akarja,
szűzen ne hagyja kelmed,
mert e termet várja a szerelmet,
meg kelmed mézét akarja,
na rajta!
Hisz affélefajta,
ne kéresse magát,
kapja azt a kupát,
fenékig, na, hallja,
ott a csűr, a széna,
rajta hát, rajta!
Az isten sem néz oda,
az ördög meg sürget!
Meglett hát?
A jó barát, no, mit tett!
Fenékig ürítette a kupát,
s az illatos szénán
jól kialudta borgőzös mámorát;
feledve Marcsát,
ördögöt, imát!
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Győri Irén
