Bánfi Ferenc : Senki nem ma hal, meg nem is bicikli

 

Neonfény pislákolt a sarkon, valami fodrász.

Novemberben a szerelemt?l végignyalt utcán.

A biztos identitás csökkenti a hanyag testtartást.

Az egész világot, kibonthatnám onnan.

Szemükben engedtek üdülni, kopogó karcsúságok.

Költségvetésen felüli szerepet játszok.

Füstöltek a falak, g?zök, párák, hangok hallanak.

Árulkodnak a homlokzatok, kiadnak minket.

Mint átlátszó paraván a szép öltöz?t,

Éhes tekinteteknek.

 

Senki nem ma hal, meg nem is bicikli.

Egyre korábban akarnak gyermekek cicizni.

Szilárdat a folytonos mozgás, darabokra töri.

Inkább csak gumikacsán, a felszínen nevetnek,

Mint hogy léket kapjon hatalmas hajójuk a parlamenten.

A kettes villamos elszállt csókolózói a holddal.

Aztán elszívtak egy cigit, ahol dal van.

Szemtelenül még a ráktól sem féltek.

Aludni együtt aztán hazatértek.

Ahogy mi is – fogtok nemsokára.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Bánfi Ferenc

Szerző Bánfi Ferenc 15 Írás
- Kedves szerzőnk, az Email címed érvénytelen!! -