Fényt fércelt az égre
könny? mozdulattal,
majd ahogy jött, ment is
ez az izzó nappal.
Estbe kering?zött
a forró délután,
most is itt forog még
alkonyi szél karján.
Ha majd a sötétség
ráhasal a tájra
tikkadt bokrok alján
csak a semmi várja.
Álomba menekül
meleg el?l minden
– másik oldalára
fordult most az Isten…
