Böröczki Mihály - Mityka : Az égigérő fa

 

          

                                   Régente volt olyan szilajpásztor a Nagykunságban,

                                   aki 30 esztendeig sem volt városban.

                                   „..nem jártam s kőtem én a Várason még soha..”

 

 

Holdas fa, napos fa, sámánfa, világfa,

annak kilenc ága, annak kilenc ága,

mindenik egy erdő, mindenik egy erdő,

tetejetlen csúcsán lakik a Teremtő,

derekán, derekán földiek világa,

gyökerén a pokol feneketlen szája,

kígyók-békák-gyíkok éjsötét országa.

 

     Csöpp volt a táj, alig pár láthatárnyi,

     így onnan nézve istenesen véges,

     de tündér-álmok röppentek az éghez,

     és föl-le kezdett hiedelmük szállni.

 

Holdas fa, napos fa, sámánfa, világfa,

elragadtatódott táltosok tanyája,

minden-mag gyümölcse, csudálatossága,

elhagyódott lelkek révült bolyongása,

sámándob sikoltoz, riadalom csöndül,

a szív megrejtőzik, kicsi lélek pöndül,

és jönnek a hangok őrajta körösztül.

 

     És nőtt és nőtt a sírig mozdulatlan,

     felhők fölé, az isten-bírta égig,

     a jaj-fekete feneketlenségig,

     és hetedhétszer halt a halhatatlan.

 

Holdas fa, napos fa, sámánfa, világfa,

planéta-istenek világ-anya háza,

aranyvár, ezüstvár, rézvár csillogása,

tűz-táltos lovaknak patadobogása,

sámándob sikoltoz, riadalom csöndül,

a szív megrejtőzik, kicsi lélek pöndül,

és jönnek a hangok őrajta körösztül.

 

     És így lett napnál tisztább, holdnál is szebb,

     világ közepe, köldöke a földnek,

     öröm magassa, kútja a gyönyörnek,

     és csodafa, mert túlélni segített.

 

Eső bugyborékoljék,

szél fenn, lenn nyugodjék,

ember szűre, jószág szőre

hadd ázzék.

 

Holdas fa, napos fa, sámánfa, világfa,

lappangó értelem garabonciása.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.04.10. @ 16:52 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.