Sonkoly Éva : Zavarban

ha szemedbe nézek…

 

Nem éreznélek,

ha egyforma hőfokon égnénk.

Ajkad forrósága visszajáró emlék.

Csókod pillanatot idéz,

mikor először láttalak

– kávé mellett -,

nem is tudtam mit beszélek.

 

Azóta is tart a zavar,

ha szemedbe nézek,

karodba sodornak

fénylő örvények.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.12.05. @ 22:22 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 576 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"