Havas Éva : Kéz a kézben

Lassan araszol a reggel,
tenyerén kuporog a fény,
hátán cipeli a felh?k taraját
– fázósan közelít a tél…

Álmok tünnek el a sarkon,
helyükön kavarog a szél,
magával ragad holt falevél halmot
– szívünkben lapul a remény…

Egyre közelebb a vége:
elmúlt egy szép közös év,
fahéjas ünnepi illatok szállnak,
boldogan símul kézbe kéz!

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))