Seres László : Gyűlölj vagy szeress

Gyűlölj vagy szeress lőporod van elég

így teremtett embernek az Isten

érezd és értsd a mozdulatlan vágyat

hogy ítélni tudj jó és rossz felett

mikor kihajózol s visz repít viharfényed

tengered lángol partokat keress

csendes öblöket és tudd melyik mivé tesz

s mivé teszel másokat

kevesebb vagy több leszel

mielőtt magadban mindent feladnál

 

Szakítsd szét vagy építsd

csontod húsod véred

tépett falait az élő őskövületben

viseld örömét terhét

kiüresedett egysejtűből

féreg léteden át

mikor döntesz hogy ember légy

s ne hagyd hogy kiköpje szívedet a szád

 

Gyűlölj vagy szeress

a szándék kevés

hogy csak átéld katarzisát

az izzó létnek ha csak bűnt

és feloldozást hordoz a lélek

célt mutass irányt hitet eszközt

vagy csússz(ál) mássz(ál)

üvölts sikolts ugass

míg formálni tudod a szót

a jóra hát formáld

-fogaid visszamosolyognak-

s ne játszd el könyörületből

hogy neked is fáj

kit érdekel ha mást semmit nem tettél

-legyen első vagy utolsó asszód-

kard ki kard akkor is

ha mindenbe beleuntál

mielőtt álmaid véget-érnek s felébrednél

 

Szeress úgy ahogy gyűlölni tudnál

Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.