Kőmüves Klára : Tatamm

 

 

 

Jó veled a csend, amikor a mellkasodra simul fülem,

nem szól végre a tévé, csak a tatamm-tatamm.

Innen csak a köldöködet látom és az alsógatyádat, (egy hölgy ne alsógatyázzon, van erre sokkal finomabb kifejezés)

nyuzga talpad asztalon pihen, nem d?lök még az ágynak.

Próbálom úgy venni a leveg?t, ahogyan veszed,

hogy az arcom és a mellkasod össze ne vesszenek.

Jó veled a csend, mondom, sosem hazudnám ezt,

ha akarod, helyet cserélhetek veled. Várj!

El?tte még, hogy szép legyek, megfésülöm hajam,

aztán hagy szóljon hajnalig; tatamm-tatamm. -hadd…

————————————————————————————————————

Nem mondom, hogy minden alkalommal nobelgyanúsat kell írni, de a szerz?nek, aki olvastatni kívánja magát, kötelessége az igényesség. Ennél, kedves szerz?, írtál már sokkal-sokkal jobbat is.

A nével?ket túladagoltad, s úgy általában véve vérszegény alkotás lett, noha benne volt A Vers lehet?sége.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.18. @ 18:11 :: Kőmüves Klára

Szerző Kőmüves Klára 637 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))