dudás sándor : Focizók

 


 

Figyeltem a srácot,

csak az arcát nézve,

úszott a merengés

könny? fellegében,

örömkészültségben.

 

Érzékeim látták –

voltam én is gyermek;

futás, csel, gól, társak

vállon veregettek.

Máig emlegetnek.

 

Pattogott a labda,

készült a srác, várta

társait, s ?k jöttek

nem is nagy sokára.

Csikócsapat tánca…

 

Társas öröm legszebb.

Indultak a gyepnek.

Külön kis világuk

– élet az életben –

hol tölthetnék szebben!

Legutóbbi módosítás: 2010.11.20. @ 17:16 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 772 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.