Országh László professzor kézjegye mindmáig érezhet? az anglisztika és az amerikanisztika számos ágazatán. Senki sem tud megtanulni angolul az ? kétnyelv? szótára nélkül, amely az Akadémiai Kiadó valóságos bestsellere lett.
De 437 oldalas monográfiája, Az amerikai irodalom története (1967) mindmáig használatos, a Hungarian Studies in English cím? évente kiadott folyóirat pedig, amelyet ? alapított 1963-ban és szerkesztett tíz éven át, az egyetem egyik f? exportcikke lett, mely folyamatosan tájékoztatta a nemzetközi tudományos közösséget a Kossuth Lajos Tudományegyetemen zajló anglisztikai és amerikanisztikai kutatómunka állásáról és min?ségér?l.
Végrendeletében Országh professzor az egyetemre hagyományozta hatalmas könyvtárát: azóta az „Országh-gy?jtemény” mind a hallgatóknak, mind a kutatóknak a rendelkezésére áll. Országh professzor egyik legfontosabb öröksége azonban az az emberi tartás és tudósi példa, amelyet hallgatói elé állított
Országh László (Szombathely, 1907. október 25. – Budapest, 1984. január 27.) filológus, nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, szótáríró, a nyelvtudományok kandidátusa (1957), az irodalomtudományok doktora (1974)
Egyetemi tanulmányait az Eötvös-kollégiumban, Budapesten kezdte, majd ösztöndíjjal az USA-ban (Rollins College) fejezte be. 1935-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-t?l az Eötvös-kollégium tanára, 1942-t?l egyetemi magántanár a budapesti bölcsészkaron, majd 1947-t?l 1950-ig és 1957-t?l 1969-ig az angol nyelv és irodalom tanszékvezet? tanára a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
A magyar nyelv értelmez? szótára (1950–1962) munkálatainak f?szerkeszt?je. 1963-ban megindította a KLTE angol tanszékének évkönyvsorozatát, a hazai anglisztika egyik legfontosabb fórumát Angol Filológiai Tanulmányok (Hungarian Studies in English) címen. USA-beli tanulmányútjai révén jelent?s mértékben járult hozzá az amerikanisztika magyarországi megteremtéséhez.
F? kutatási területe: az angol és amerikai irodalom története.
A szombathelyi Szent Quirin templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
Az 1959 és 1962 között megjelent hétkötetes szótár 58 000 címszót értelmez.
„Országh László életm?ve nem els?sorban lexikográfusi életm?. Valójában ? mindenekel?tt tanár volt: az angol nyelv és irodalom tanára. Azután irodalomtörténész volt: megírta az amerikai irodalom történetét, Magyarországon els?ként. Azután szótörténész (lexikológus) volt: megírta a magyar nyelv angol eredet? szavainak a történetét. Volt nyelvtaníró és nyelvkönyvíró. ? vezette be Magyarországon – és Európában is az els?k között – az angol szavak kiejtésének a jelölésére használt nemzetközi fonetikai jeleket (APhI-jelrendszer)”
Magay Tamás
Tudományos címei, kitünetései:
A nyelvtudomány kandidátusa (1957)
Az irodalomtudomány doktora (1974)
A londoni Institute of Linguists jubileumi aranyérme (1970)
Az angol királyn? 1978 decemberében az angol nyelv és kultúra terjesztésében vállalt szerepéért – Magyarországról els?ként – neki adományozta a brit birodalmi lovagrend tiszteletbeli parancsnoka (Honorary Commander of the British Empire, C. B. E.) címet, melyet 1979. január 24-én vehetett át.
Akadémiai Díj (1963)
M?vei:
Életm?vének legfontosabb és legközismertebb alkotásai angol–magyar és magyar–angol szótárai, de emellett ? a magyarországi amerikanisztika atyja, aki az amerikai irodalom, és irodalomtörténet írásra vonatkozó számtalan önálló értekezést, és tanulmányt is publikált, mint pl:
Irodalom a rókalyukban. Mit olvastak az amerikai katonák? (1946) -, Utószó a Walt Whitman: F?szálak. Összes költemények cím? kötethez (1964)
1950.-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete szótári osztályának a vezet?je lett, ahol megszervezte és a megjelenéséig irányította a A magyar nyelv értelmez? szótára munkálatait.
Az amerikai irodalom története, Gondolat, 1967
Ez a m? hézagpótló szerepet tölt be, ugyanis mind a mai napig ez az egyetlen magyar nyelv?, összefügg? áttekintés az amerikai irodalom három és fél évszázados történetér?l.(Emlékkönyv Országh László tiszteletére/ [az anyagot gy?jt., szerk.,…tervezte] Vadon Lehel ; 1993)
A Magyar—Amerikai Fulbright Bizottság 1997-ben az amerikanisztika területén vendégprofesszori státuszt alapított, amelyet Országh Lászlóról neveztek el. Ezideig ez az egyetlen olyan, a Fulbright Bizottság által alapított vendégprofesszori katedra, amely nem amerikairól kapta a nevét.
„Országh László, a magyar és angol szavak jelentéseinek pontos ismer?je irányíthatta annak a munkának a szerkesztését, amely a XIX. századi CZUCZOR–FOGARASI-féle hatkötetes szótár után hasonló méretekben állította össze a XX. század közepének aktív és passzív szókincsét jellemz? lexikográfiai törzsanyagot, nem egészen hatvanezer címszóhoz kapcsolva. Aktív olyan értelemben, hogy sokat támaszkodott az él? nyelvre, beleértve az akkor er?sen politikai jelleg? értelmezéseket is, de emellett b?ven merített a XVIII. és f?leg a XIX. század jeles íróinak m?veib?l, olyan szavakat is, amelyeket a mindennapi életben már nem használunk, de passzív ismeretük hozzátartozott egy érettségizett szint? értelmiségi ember anyanyelvi m?veltségéhez.
Országh László nem csak a szavakat, de az embereket is jól ismerte. A Szovjetunió fegyveres ereje által védett szocialista rendszer megtépázta ugyan a magyar nemzeti öntudatot és történelmünk helyes ismeretét, de a magyar nyelv m?velése soha nem kapott annyi hivatalos támogatást, mint az 50-es, 60-as években. Máshonnan kirekesztett értelmiségiek tucatjai kerültek a Nyelvtudományi Intézetbe, nagy részük nem tudományos státusban ugyan, hanem az Akadémiai Kiadó szótári részlegének alkalmazottjaként.
Országh el?relátó gondossággal válogatta ki a szerkesztés els? éveiben azokat, akikt?l aztán valóban értékes, pontosságra törekv? lexikográfiai munkát várhatott, fokozatosan bevezette ?ket a szótárírás m?helytitkaiba.
Egy magyar értelmez? szótár összeállítása már 1948-ban elkezd?dött. Szabó Dénes, Kelemen József, Balázs János, Soltész Katalin már dolgozott rajta, amikor Országh vette át az irányítást. Kib?vítette a szótár kezdetleges koncepcióját, és ehhez nagyobb szerkeszt?gárdára volt szüksége. A sok új munkatárs beszoktatását a lexikográfiába úgy szervezte meg, hogy a kezd?ket brigádokba osztotta. Balázs János, Kelemen József, Martinkó András, O. Nagy Gábor voltak kezdetben brigádvezet?k, majd Kovalovszky Miklós is. Négy-öt értelmez? dolgozott a kezük alatt. Országh gondoskodott arról, hogy a brigád havonként más vezet? alá kerüljön, hiszen mindegyiküknek más-más elgondolása volt a szavak értelmezésér?l és a szócikkek szerkezetér?l. E szempontok összehangolása után kezd?dött 1954-ben az addig megfogalmazott szócikkek egységes megszerkesztése.
Kérdezhetné valaki: 1956 hozott-e valami változást a szótár szerkesztésében? Az ideológiai, politikai színezésben csekély enyhülést átmenetileg igen. Sztálin korában – hogy példát említsek – a „reakciós” megbélyegzést?l tartva a túlbuzgóság arra bírta az egyik brigádvezet?t, hogy a misszionárius értelmezéséhez hozzátegye: „a gyarmatosítás el?készít?je”, ahogy Engels megállapította. Országh László, aki maga egyetlen szónak az értelmezését sem dolgozta ki, de sokat javított mások értelmezésén, törölte ezt a nem szótárba ill? hozzátoldást, és az egész értelmezést egyetlen szóra cserélte: „hittérít„.
Az 1958-ban és ’59-ben megjelent els? két kötetet a hatvanas évek elején a további kötetek ellen?rzésére kijelölt politikai lektor újra cenzúrázta. Bizonyos idézeteket, egy-egy címszót kihagyásra ítélt, politikai vagy közgazdasági tárgyú szócikkeket pedig átíratott úgy, hogy e két kötet újabb lenyomatai nem pontosan azonosak az eredetivel. Err?l az átírásról csak kevesen tudtunk. A többi kötet anyagánál vigyáztunk, hogy bizonyos szavaknál a marxista értelmezés legyen els? helyen, Erdélyt még történetileg se említsük mint Magyarország részét, stb. Ett?l eltekintve sok területen nagyfokú tárgyilagosságra törekedtünk, mert Országh a bels? munkatársakon kívül szaklektorok széles hálózatával ellen?riztette a szakjelentések helyes fogalmazását. Amikor pedig újra elfoglalhatta debreceni tanszékét, O. Nagy Gáborra bízta a szócikkek f?szerkeszt?i jóváhagyását.
1962 után a hétkötetes szótár alapján indult el az egy kötetbe s?rített Magyar értelmez? kéziszótár. Ennek értelmezéseit Országh már nem irányította, de tanácsokat adott a szótár koncepciójához, megtervezte a képekkel való illusztrálást, és figyelemmel kísérte annak végrehajtását 1972-ig, a kéziszótár befejezéséig.
Országh lexikográfiai munkássága nem merült ki a szótárszerkesztésben és a tömörített kéziszótár el?készítésében, hanem a távolabbi jöv?re is kitekintett: emelni szándékozott a magyar olvasóközönség szótári m?veltségét. Arra is rámutatott, hogy egy hat kötet körüli középszótárból könnyebb egy 1-2 kötetes kéziszótárt összeállítani, mint fordítva. A régóta tervezett akadémiai nagyszótár megvalósítását nem tekintette feladatának, nem is érte meg annak XX. század végi nekilendülését, mégis azt látjuk, hogy a tavaly megjelent nagyszótári kötetek szócikk-felépítése is a hétkötetes középszótár nyomdokain halad, azt b?víti régebbi irodalmi dokumentumokkal, régi szavakkal és újabb nyelvi fejleményekkel, kell? forrásjelzéssel.
A szótárírás elméleti és gyakorlati kérdéseit is összefoglaltatta munkatársaival az I. kötetbe tervezett b?séges el?szóként. Ezt ugyan föl kellett cserélni egy rövid tájékoztatóval, de a szótár befejezése után a részletes el?szóból is lett egy 130 oldalas kiadvány a Nyelvtudományi Értekezések 36. számaként.
Ezenkívül többünket rávett arra, hogy szakterületeinkr?l kisebb-nagyobb tanulmányokat és szótári bibliográfiákat készítsünk. Így jött létre a „Szótártani tanulmányok” cím? testesebb kötet. Ezért Országh László tekinthet? a „szótárászat”-ból fejl?dött magyar szótártudomány megalapítójának.”
ELEKFI LÁSZLÓ
Magyar Nyelv – 103. évf. 4. szám (2007.december)
Források
Országh László – Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. MEK. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
epa.oszk.hu
ieas.unideb.hu
hu.wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
