átizzó szavakban foghatom kezed
napsugarak el?l erd?be szaladnál lennénk vers
fákról a hang levelek madarak zajától
hallod ismét a hangtalant
még gomba n? átlép rajtunk a jöv?
és mostba tereled a perceket
csókom zsebóra id?t ha mér egy simogatás
papírra érinteni mit testre nem lehet
addig vagyunk míg
szóba kötnénk vadvirág illatát
erd? feny? lennék benned
örökzöld nyugalom
állnék friss leveg?
tisztás kell?s közepén
mint ki vakon süketen némán többet érez
pillanatba tévedt vége nincs
jelenbe álmodott valónk
volt már ilyen de lesz-e még azt nem tudom
megterem azért itt is a tiszta szó
madarak dalából foszlik semmivé minden üvölteni rossz
boszorkányok sepr?k sárkányok helyett talán itt végre csend lehetsz
hív a rend mit természet borzol játékká amint a szél
lebbenti fel földbe gyökerez? bús rögeszmék hiába létét
itt áll el?tted ami leszek ha e rengetegbe bújtatom
hangos élett?l idegen jobbik énemet
és kiszaladnál hogy beszaladhass újra
át meg át fújja a salakot szell?nk
kérlelem hát itt a pillekönny? való
sejtem ringatnál szelíd
lehet szótlan szeret?k érthetik
ha versben érlelik vagyongy?jtés helyett a szót
átkarolva fülünkbe búgja a szél milyen is az
ha nyugalom szülte pillanatban szemünk tanúnk
ha pötyögök ott peregnek az avaron gyöngybet?ink
így írj még most megeszem zajos emésztem
de utána lélek-ébren itt jövök hozzád
átadom neked ezt desszert ebéd után
Legutóbbi módosítás: 2010.06.09. @ 11:23 :: Marthi Anna
