Zalán György : Búcsú

 

 

Úgy mentél el, hogy a búcsú

– mint annyi más – elmaradt.

Azóta csak mormolgatom

a bennmaradt szavakat.

 

Nem emlékszem, kérdeztem-e,

– vagy csak akartam talán,

– hogy élnél-e holtomiglan

egy nagy mackó oldalán?

 

Mondtam-e, hogy Tenélküled

üresek a nappalok,

és, hogy éjjel attól félek,

hogy nappalra meghalok?

 

…Hogy nélküled én sem vagyok?

Hogy csak Te vagy énnekem?

Hogy Te voltál bőröm, ruhám,

s most itt állok védtelen?!

 

Úgy mentél el, hogy a búcsú

– mint annyi más, elmaradt.

Nem tudom, hogy mondtam, vagy csak

mormolom a szavakat…

Legutóbbi módosítás: 2010.03.23. @ 06:15 :: Zalán György
Szerző Zalán György 177 Írás
1952-ben születtem. Voltam tengerész és nyomozó, mérnök és lakatos, divatárukészítő és "telefonoskisasszony", rakodómunkás és ügynök... Most nyugdíjas vagyok, sőt, ingyen utashatnék, de mivel gyárilag ott lakom, ahova más drága pénzen nyaralni jár, így nem megyek sehova... A család: 72 óta vagyunk együtt nejemmel, fiam 75-ös, lányom 80-as. Itt is, ott is lányunokám született. Nagyon szeretjük egymást, de ritkán találkozunk, gyerekeim külföldön élnek. Örülök, hogy Válóczy Szilvi felhívta a figyelmemet a Héttoronyra! Remélem, nem bánja meg, és méltó leszek a társasághoz... :) Honlapjaim: http://zalangyorgy.hu és http://kertigrillem.hu