Szilágyi Erzsébet : Végre

szemetes kapualj

fúrózaj

kéretlen

mozdul a kezem

fémbillenty?kön tapogat
(rögzült zongoradarab)

az öreg a kilencedikr?l
lép ki a liftb?l

kutyája nem szaglász

mást vadász

gyászhír sötét keretben

nem ismertem

zötty a hatodikon

kulcsok a helyükre bújnak

játszódva vidulnak

virágzik a pálma

csönd kering

rám csukódik a kint

s kinyílik a bent

ÉN lehetek

(végre)

 

Legutóbbi módosítás: 2010.01.13. @ 15:24 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 234 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.